Berényi család

Kedden este a szokásos rosszaság uralkodott rajtuk: aranyosak voltak, de aludni, azt nem akartak. Azért időben lefeküdtek (diavetítés után!), mint szoktak: már 9 után, de még fél 10 előtt aludtak.

Aztán én is lefeküdtem meglepően időben, de Dorka nyűgös volt. Hajnal 3-ig vagy 3x felébredtem miatta. Viszont 3-kor nem ő, hanem Tekla hányt... Na innentől rövidített éjszaka, Mariann 4-től Dorkázott, és persze reggel nem mentek oviba. Jött viszont a dokinéni, aki párosan elkapott hányós-fosós vírust diagnosztált, és hétfőt nevezte meg, mint legközelebbi ovis nap.

Így hát napok óta itthon vannak, miközben azóta semmi bajuk - de még hőemelkedés sem. Ellenben a lakásba napokig bezárva... hát, csak Mariann energiáin múlik, hogy nem lettünk katasztrófa sújtotta övezet!

De a lényeg, hogy a gyerekek jól vannak, és a Minimax-DVD-Wii-Lego-rajzolás-gyurmázás-internetezés tevékenységek tetszőleges permutációjával kényelmesen elvagyunk. 

Vége ennek a szép, hosszú téli szünetnek, és meglepő módon sikerült pihenni is. A lányok jórészt Szegeden voltak nagymamával, mi Mariannal Balatonon és itthon. A szombati instant Szegedre rohanás sem volt túl veszélyes, már 11 után lent voltunk, ettünk, pakoltunk, és kb. 4-re már itthon is volt a család.

Holnap óvoda, a szokásos koránkelős hétfővel, hiszen fél 9-től Dorkának angol. Előre rettegek a sulitól, ahova 8-ra (sőt, inkább háromnegyed 8-ra...) kell majd beérni. A lányok fogják bírni, nade mi?...

Holnap lesz egyébként torna is, azaz a délután megint kétszülős robot. Tekla még szerencsére nem támaszt extra igényeket, de már januárban el kell vinni logopédushoz, hogy fejlődjön gyorsabban a beszéde. Nem fogunk unatkozni a következő napokban, az biztos!

Ja, és a lényeg: nagyon úgy tűnik, megvan, hogy ide visszük Dorkát iskolába, a telepre. Közel van, értelmesek a tanítónők, jónak tűnik a nevelési program is, egyszóval nem nagyon van ellene érv.

A szokásos karácsonyi "rutin" most egy kicsit meg lett bolondítva, ugyanis Csaba, a lányok legidősebb unokatestvére úgy döntött, megmutatja a családnak gitározási tudását. Hozta hát a gitárt, erősítőt és a tudását, és zenei aláfestést tett az ének alá. Sőt, Sanyi, a legfiatalabb unokatestvér ezt követően furulyázott is az ünnep örömére.

Dorka ezek után minimális unszolásra verset mondott. Mindez sokkal izgalmasabb videón, íme:

Amióta megszületett Dorka, van valamilyen weboldal a neten róla. Aztán megszületett Tekla is, és persze ő sem maradhatott webes jelenlét nélkül. Így került bejegyzésre először az Elanor.hu, majd a Borbala.hu (és a Borbála.hu is, persze). Eddig ez a két oldal volt a lányok oldala, ahol csak képek vannak fönt, jellemzően havi bontásban.

Az viszont jól látszik, hogy erős elmaradásban, és általában is keveset frissítve. Ennek több oka van, és csak az egyik az, hogy olyan megoldást választottam majdnem hét éve, ami nehézkes. Az volt akkor is, igaz, nem volt jobb, de mára vannak okosabb megoldások is!

Másrészt ott nincs szöveg, márpedig történnek olyan dolgok, amit inkább szövegben szeretnénk felrakni. Így jött az ötlet: a két "saját oldalt" 2008. december 31-gyel lezárjuk, és új megoldással nyitjuk 2009-et! A lezárás persze azt is jelenti, hogy igyekszünk 2008. végéig felpakolni a képeket...

De az új képek és mostmár videók más helyen lesznek, részben ezen a blogon, részben valamelyik képmegosztón - linkelni fogjuk, amint kialakul, hol! Mert mostmár ez lesz a főhadiszállás, a zászlóshajó vagy akármi: itt lesznek képek és szövegek a lányokról.